Szakértőként könnyen hiheted azt, hogy a szakkönyvírás legnehezebb része maga a tudás összegyűjtése. Pedig a legtöbb esetben nem ez okozza az igazi nehézséget.
A szaktudásod megvan, ezért a kérdés inkább az, hogyan lesz ebből olyan könyv, amely nemcsak szakmailag pontos, hanem olvasható, követhető és hasznos is.
Egy szakkönyv nem attól lesz jó, hogy mindent elmondasz benne, amit tudsz. Hanem attól, hogy pontosan tudod, mit kell elmondanod, milyen sorrendben, milyen mélységben, és kinek.
A szakkönyv nem tudásraktár
Az egyik leggyakoribb hiba, amikor a szerző minden tudását bele akarja írni a könyvbe. Érthető, hiszen sok év tapasztalata, tanulása, munkája áll mögötte.
A szakkönyv azonban nem adattár, nem tananyaghalom és nem szakmai önéletrajz. Nem az a célja, hogy bizonyítsd, mennyi mindent tudsz. Az a célja, hogy az olvasó egy jól felépített gondolati úton végig tudjon menni.
Ehhez döntéseket kell hozni.
- Miről szóljon a könyv valójában?
- Kinek írod?
- Milyen problémára ad választ?
- Milyen előzetes tudással számolsz az olvasónál?
- Mit kell kihagyni ahhoz, hogy a lényeg erősebb legyen?
A szakkönyvírás egyik legfontosabb része a téma kitisztázása és a tudáshalom szűrése.
A szakértő fejében más sorrend lehet, mint az olvasó fejében
A szakértő leginkább hálózatosan gondolkodik. Összefüggéseket lát, árnyalatokat ismer, kivételekben gondolkodik, pontosítani akar. Ez szakmailag értékes, de könyvként könnyen nehezen követhetővé válhat.
Az olvasó viszont általában kapaszkodókat keres. Szeretné érteni, miért fontos az adott téma, és hogyan tudja a saját életére, munkájára vagy gondolkodására alkalmazni azt, amit olvas.
Ezért a szakkönyvben a tudásodat a megfelelő tematikában és sorrendben kell megmutatni.
Egy jól felépített szakkönyvben van íve a gondolatoknak, az olvasó egy fokozatosan felépített tartalmat kap. Az elején megérti az alaphelyzetet, később egyre mélyebb összefüggéseket lát, a kötet végére pedig nemcsak számára hasznos információkkal, hanem tisztább megértéssel találkozik.
A jó szakkönyv olvasói problémából indul ki
Sokan úgy kezdik a könyvtervezést, hogy listázzák, miről tudnának írni. Ez hasznos kiindulópont lehet, de önmagában kevés.
A fókuszt érdemes arra kérdésre helyezni, hogy mi az az olvasói helyzet, amelyre ez a könyv választ fog adni?
Más könyvet írunk kezdőknek, döntéshozóknak, érintetteknek, szakmabelieknek, laikus érdeklődőknek vagy a saját ügyfélkörnek. Ugyanaz a téma teljesen más szerkezetet, nyelvet és mélységet kívánhat attól függően, ki olvassa.
Egy szakkönyv akkor működik jól, ha az olvasó érzi, hogy a szerző érti a problémáját. Nem általánosságban beszél hozzá, hanem pontosan tudja, milyen kérdésekkel, félreértésekkel, félelmekkel vagy döntési helyzetekkel érkezik.
Ezért a szakkönyvírás nem csak szakmai munka, hanem pozicionálási feladat is.
A szakmai pontosság és az olvashatóság együttesen fontos elemek
Sok szakértő attól tart, hogy ha közérthetőbben ír, akkor leegyszerűsíti a témát. Pedig a közérthetőség nem felszínességet jelent.
Egy jó szakkönyvben a szakmai pontosság és az olvasóbarát megfogalmazás együtt van jelen. Nem kell lemondani a pontos fogalmakról, de segíteni kell az olvasót abban, hogy értse őket.
A könyv struktúrális felépítése szintén szakmai döntés
A szakkönyvírásban a struktúra különösen fontos. Ha a fejezetek sorrendje bizonytalan, ha ismétlődések vannak, ha a könyv hol kezdőknek, hol haladóknak szól, ha egyszerre akar edukálni, meggyőzni, tanítani és márkát építeni, akkor az írás előbb-utóbb nehézzé válik.
Ilyenkor az elakadás amiatt következik be, mert a könyv még nincs eléggé megtervezve.
Egy jól felépített szakkönyvnél már az írás előtt érdemes tisztázni:
- mi a könyv fő állítása,
- kinek készül,
- milyen olvasói úton vezet végig,
- milyen fejezetekre van valóban szükség,
- hol kell példa, történet, magyarázat vagy szakmai hivatkozás,
- és mi az, ami inkább blogcikkbe, előadásba vagy külön anyagba való.
A struktúra nem korlátozza a gondolkodást, éppen ellenkezőleg, megtartja azt.
Mikor érdemes mentorral dolgozni a szakkönyvírás során?
A szakkönyvírásnál a mentorálás különösen hasznos lehet akkor, ha sok anyagod van, de nem látod tisztán a könyv ívét. Akkor is, ha már írtál fejezeteket, de nem tudod, jó helyen vannak-e. Vagy ha pontosan érzed, hogy fontos lenne megírni a könyvet, de mindig elveszel a részletekben.
Az írásmentor nem helyetted írja meg a könyvet. Abban segít, hogy szerzőként tisztábban lásd a saját anyagodat.
A mentorálás eltérő fókuszú közös munka a szerzővel, mint a szerkesztés vagy a korrektúra. A szerkesztés már egy meglévő kézirat szakmai és nyelvi finomítása. A korrektúra a hibák kiszűrése. A mentorálás viszont jóval korábbi ponton kapcsolódik be: amikor még a koncepció, a szerkezet, a célcsoport, a hang és a gondolati ív is alakulóban van.
A Könyvmentorok programban nagy hangsúlyt helyezünk szerzőink mentorálására, ezzel biztosítjuk, hogy a kézirat tökéletes formátumban és szövegezéssel készüljön el, lerövidítve ezzel szerzőnk számára a kéziratkészítés folyamatát.
Borítókép: Nagy Anikó pszichológus, a Ragyogj! című könyvünk szerzője.
